Volt már egy répatorta recept, de most találtam egy sokkal de sokkal finomabbat! Azért is finomabb, mert például egyáltalán nem marad szalonnás a tészta (míg a másik szinte mindig az maradt, akármennyit trükköztem a sütési idővel és hőfokkal, a szódabikarbónával és a tészta lágyságával). Meg sokkal egészségesebb is, hiszen teljes kiőrlésű lisztből van. Sajnos egy picit drágább is, úgyogy ha nincs annyi pénzünk, próbáljuk a drágább hozzávalókat hasoló, ám olcsóbb hozzávalókkal helyettesíteni.
Hozzávalók a répatésztához:
- 20 dkg tisztított, reszelt répa
- 10 dkg pekándió (rendes dióval helyettesíthető)
- 15 dkg barnacukor (finomított fehér cukorral helyettesíthető, de nem ajánlott)
- 2 tojás
- 1 dl olivaolaj (napraforgó olajjal helyettesíthető, más ize lesz, de úgy is jó)
- 20 dkg teljes kiőrlésű liszt (sima liszttel helyettesíthető, de inkább ne)
- 1 narancs reszelt héja
- 5 dkg kókuszreszelék (el is hagyható akár)
- ízlés szerint mazsola (elhagyható)
- fűszerek (fahéj, gyömbér, szerecsendió)
- szódabikarbóna
Összekeverjük a nedves és a száraz részeket, majd elegyítjük a kettőt. Nincs szükség elektromos habverőre, így spórolhatunk az árammal. Az eredeti recept szerintk két részletben kell megsütni, mármint két külön tepsiben, én egyben csináltam, aztán szétvágtam. Kiváló lett így is, és még a gázzal is spóroltam. Meg a vízzel is, mert kevedebbet kellett mosogatni.
Hozzávalók a krémhez:
- 25 dkg mascarpone sajt (rikottával vagy túróval helyettesíthető, és rikottával csináltam)
- 20 dkg "fromage frais" (megfigyeléseim szerint e hangzatos név a kefírt takarja, de lehet natúr joghurtot is használni, vagy akár felvert tejszínt, különösen ha túrót teszünk a mascarpone helyett, hiszen így a savakányabb túrót egy, a kefírnél kevésbé savanykás tejszínnel házasítva, megközelítőleg azonos savanykásságot kapunk. elméltem szerint.)
- egy kávéskanál őrölt fahéj
- egy evőkanál cukor (ha túrót használunk, akkor lehet, hogy több cukor kell, mert az savanykásabb a rikottánál és a mascarponenél)
Ezeket összekeverjük, bekenjük vele középen, aztán kívülről. Díszítésként szórhatunk rá fahéjat vagy kirakhatjuk diókkal. Nagyon fincsi, és alig édes.
Az eredeti receptet Delia szakácskönyvében olvastam, néhány dolgot módosítottam rajta (ő több cukorral, több olajjal - és sima napraforgóval, nem olivával, de higgyetek nekem, az oliva remekül illik bele -, több dióval csinálja).
(teszek képet is, ha lesz alkalmam)